Agyő - (Adio) - Mihai Eminescu
added by: haver

Mostantól többé nem látlak,
elmegyek, minden jót neked!
Már útjaimban sem talállak
tégedet.

Mától boldogan örülj,
mától nem mondom: fájt,
a legédesebb a nők közül
elbocsájt.

Mára nem szokásom,
mint a régi napokon,
bódulni égi ragyogáson,
csillagon.

Didergések éjében
vártam, eltakart a lomb,
ablakod sejtelmében
alakod.

Ó, hogy kószáltunk
boldogan, kéz a kézben,
a csendes varázsú
holdfényben!

Titokban esedeztem
az éjnek, helyben maradjon,
örökre te legyél mellettem
az asszony!

Bár gyorsan elmúltak,
éljek édes szavakban,
melyek elhalványultak,
agyamban.

Ma, ha újra meghallgatom
ezen semmisségeket,
érzem az ódon, elhagyott
meséket.

A holdfény, ha rétre hull,
s a tó tükrén megremeg,
évek tűnnek fel, rég elmúlt
ezredek.

Az első est rejtelmében
többé nem ragyog soha ő...
maradj hát múltam ködében -
Agyő!

(2015)



Translator: Csata Ernő

see more poems written by: Mihai Eminescu