Don Juan öngyilkossága - (Sinuciderea lui Don Jauan) - Ion Minulescu
added by: haver

(Fordította Csata Ernő)

Azon éjszakán, mikor ő nem kívánt engem,
Az elveszejtő magányt is megéreztem,
Valójában, azon éjjel végeztem magammal,
Éppen a saját kéziratú legendámmal…

De, amikor a ravatalra felfektettek
Felszarvazott szerető holttestemmel,
És rájöttem, hogy a Don Juan hírnév
Nem más, egyszerű regénycímnél,

A nagy igazságtalanság feldühített,
Amit az öröklét nekem készített,
Éppen gyávaságomat szentesítette,
Mert előbb nem végeztem…vele…

Amíg tíz pap szertartáshoz állott
És még száz nő engem átkozott,
Én forogtam a koporsómban
S feltámadtam, mint Krisztus…méltóan!…

Így, utánam papokkal és nőkkel
Újra az ő háza felé jöttem…
De amikor a szemébe néztem ‒
A nő…rám várt, úgy éreztem!…

S kibékültünk, ahogy lenni szokott!…
Amit a sok pap kórusban megáldott,
A csodát, ‒ bár halott ‒, mégis élek,
S helyettem a koporsóba halálom lépett!…



Translator: Csata Ernő

see more poems written by: Ion Minulescu