(Fordította Csata Ernő)
Régi kelmék, egy mandolin,
Egy Cézanne és két Gauguin,
Négy bronz maszk:
Beethoven, Berlioz, Wagner, Chopin,
Egy arab pamlag, két régi bizánci szentkép,
Egy ezüst kehely, sok régi, tele Saxa edény,
Mimózával, spanyol csörgődobokkal, japán
Lámpákkal, három fotel, címkéje muzulmán,
,,Fleurs du mal'' kordován bőrbe húzva,
S a zongorán:
Charles Baudelaire és mellette Villiers de l'Isle-Adam...
Minden úgy van, mint máskor...
Ó, érzelmi bazár!...
Mint amikor elmentem - csipke és kristály...
És mégis hány cipő nyomát meglelem
A gazdagon díszített Buhara szőnyegen?
És a te képtelen
Szenvedélygyűjteményeden, hány ajak nem próbálta
Madrigálját átírni
A viaszsárga orcádra?...
Hány drámai kezdet nem végezte a könnyek
Néma szimfóniáján?
Hány veszett a hiábavalóság
Végtelenjébe?
Mert az első éjszaka volt az utolsó is annak,
És a vágyad...a semmi - aminek vége nem szakad!...
Translator: Csata Ernő
see more poems written by: Ion Minulescu
