A csillagig - (La steaua) - Mihai Eminescu
added by: haver

A csillagig, mi felragyog,
Oly nagy a messzeség,
Hogy ezredévekig tartott,
Amíg ideért a fényesség.

Régen kihunyt az úton,
A végtelen kék űrben,
Fénye kóbor sugáron,
Most villant szemünkbe.

A csillagkép, mely halott,
Lassan kúszott fel az égre;
Tündökölt, nem látszott,
Kimúlt, mire látjuk végre.

Ahogy az óhajunk, éppen
A mélységes éjbe tűnik,
Elmúlt szerelmünk fénye
Még követ, nem szűnik.



Translator: Csata Ernő

see more poems written by: Mihai Eminescu