Erdei tó azúr tükrén
Sárga tavirózsák nyílnak;
Riadt, fehér gyűrűzése,
Egy csónakot megringat.
Járkálva a part mentében,
Talán hallom, talán várom,
Hogy a nádból ő előbukkan,
S én lassan a keblemre zárom;
Beugrunk a kis csónakba,
Elámít a víz zenéje,
Kezemből a kormány kihull
És az evezők melléje;
Lebegjünk a bűvöletben,
Jámbor holdragyogásban?
Szél a nádasban susogjon,
Csacsogjon a víz hulláma!
De nem jön… Magányosan
Mi értelme sóhajnak, kínnak
Az azúrkék tó mellett,
Melyen tavirózsák nyílnak.
(2015)
Translator: Csata Ernő
see more poems written by: Mihai Eminescu
