Móric, a fiú, ki jól tanul
A bákói iskolából,
Egyik nap váratlanul
Megkérdezte az apjától:
Most álmodik a város
Álmokat,
amelyek a Fájdalomból vagy
az örömből születnek,
Alusznak a világ városai ... a falvak is alusznak ...
Alusznak
álmukban kitágult orral,
a hullák őrjítő bűzétől,
1945. augusztus 5.
Esteledik. Forró nap, elmehetsz!
Mezítláb, leszáll a hegyről az árnyék
Kaoru Yasuinak
Föld, szótlan föld.
Szótlan,
Mottó: „A román az okos!’’
Mikor a világ el fog múlni,
Fel sem tűnik a románoknak.
mikor szerelemre vágysz nem kapsz szerelmet.
mikor szeretni akarsz nem szeretnek.
mikor egyedül vagy magányodtól nem szabadulhatsz.
mikor boldogtalan vagy értelmetlen mondjad.
Megadatott e bús tömegnek,
Tengődhet meddő tojáson,
De az őstojás, csírával benne,
Azért van, hogy fényben álljon!
Nálunk falun jó és szép
az elvek lassan kiöregedtek
kinn a gyógyszesszel átitatott kenyér fiatalít
s a felcser is javasolja ,,belsőhasználatra''.
Öreg Marx téged ezen a tájon
inkább megborotválnak és átnevelnek.
Már azt is, hogy a keleti tehenek,
melyek a vasút mellett legeltek,